Összetartozás Öröme – Amiért még a masszív áldozatszerepben is megéri benne maradni….

Masszív Áldozatszerep – erős szenvedés tudattal? Valóban ez a legnagyobb összetartó erő, amit a legtöbben magukénak éreznek? 

Ugye, hogy észre sem vetted, hogy Te is ebben a játékban játszol? 

Persze, hogy nem! Sokkal “könnyebb” öntudatlanul élni a mindennapjaidat… Tudomást sem véve arról, hogy vajon miért érzed magad szarul … 

Ugye Te sem gondolod komolyan, hogy az előző mondatom minden szava igaz? Ugye Te is érzed, hogy ez az egész valahol sántít? 

Nézzük meg, hol kezdődik a “probléma”! 

Már most elárulom, hogy ha valamit szeretnék, az biztosan az, hogy ne a problémakereső és/vagy problémamegoldó üzemmódból működj! Vannak elegen, akik nem tudnak ebből kiszállni vagy lehet, hogy nem is akarnak? Egy biztos, hogy én nem egészen innen fogom megközelíteni a kérdést. 

Tegyük fel, hogy az életünk ott kezdődik, hogy megfoganunk, majd megszületünk. (Úgy gondolom ez nem egészen pontos így. De nem vesznék el most  a részletekben.)

Attól a pillanattól kezdve, hogy megfogansz, megtapasztalod az összetartozás érzését.


Összefonódva, szinte egyként létezel anyukáddal. Ahogyan növekszel anyukád hasában, az első földi otthonodban, érzed anya minden rezdülését. Ekkor még nem tudod, hogy mi az,ami a tiéd és mi az ami tőle származik. Ez egyébként a születésed után is így működik még egy jó ideig. 

Az első és legfontosabb tapasztalataidat a figyelemről, a szeretetről,a biztonságról, a bizalomról… anyukádon át és ő általa szerzed meg. Az édesanyáddal való kapcsolatod minősége határozza meg az alapvető elképzeléseidet az életről. 

Bevallom őszintén, nem nagyon találkoztam még olyan emberrel, akinek ebben a kapcsolódásban ne lett volna valamilyen sérülése. Az apai vonalról nem is beszélve. 

Nem kell nagyon messzire mennünk és nem kell hatalmas traumákra gondolnunk, amikor sérülésekről beszélünk. (Legalábbis nem feltétlenül!)

A 90-es években (lehet,hogy már korábban is…) például élt az az elképzelés, hogy a kisbabák életében a legfontosabb dolog a rendszer kialakítása. Ez a rendszer, a maga kereteivel és szabályaival együtt biztonságérzetet ad a gyermeknek és jó érzést, kiszámíthatóságot az anyának is. Ha anya jól van, a gyermek is jól van. Ezt valljuk jó néhányan. (Elméletben szuperül hangzik… az,hogy ezt hányan tudják a valóságban szem előtt tartani, amikor anyává válnak, az egy más kérdés…) 

Tehát a rendszer és a keretek. Előre bocsátom,hogy én most egyáltalán nem fogok állást foglalni semmilyen elvvel és módszerrel kapcsolatban. Inkább felvetéseket szeretnék hozni, a téma megértése végett. 

A legtöbb anyuka a gyermeke érdekeit tartja a legfontosabbnak és eszerint próbálja az általa ismert lehető legjobb módszereket bevetni a születés pillanatától kezdve.

Ha az anya igazsága az, hogy egy szigorú feltételekhez kötött rendszer kialakítása a legjobb a csecsemő számára, akkor igyekszik ezt az első pillanatoktól kezdve bevezetni. Amihez a baba hozzászokik a kezdetektől, az működni fog. Ez azzal jár, ha a csecsemő látszólag ok nélkül sír, akkor nem vesszük fel. Így majd idővel megtanulja, hogy 3 óránként kap enni, hogy mikor van a fürdetési idő, mikor kell aludni stb… Azt is megtanulja ezáltal, hogy nem érdemes állandóan sírni és hisztizni sem, mert azzal nem ér el semmit. Ezen tanítások csak arról feledkeztek meg, hogy az egészen pici csecsemő még nem hisztizik.

Ha a csecsemő sír, valószínűleg szeretne valamit. Többnyire egyébként elég egyszerű “dologra” vágyik. Mégpedig az anyai szeretetre. Amit ő akkor érzékel, amikor az anyukája közel van, amikor az anyukája Rá figyel, magához öleli… Ebben a rendszerben a csecsemő ezen szükségletei nem tudnak kielégülni.

Képzeld el csak egy pillanatra: 9 hónapon át egy biztonságos, meleg közegben vagy, ahol folyamatos, megszakítatlan kapcsolatban vagy anyával. Majd egyszercsak szemvillanásra megszűnik ez a kapcsolódás és Te kikerülsz egy egészen más világba. Sehol az ismerős illat, egyedül kell lélegezned, nem jön automatikusan a kaja…

Mire vágysz ebben az esetben? Biztonságra. Összetartozásra. Érezni akarod a bizalmat.

Ehelyett mit érzel? Bizonytalanságot. Félelmet. Idegen érzést. Ismeretlent. Valamit, amivel még nem tudod mit kezdj. Nem tudod hova tartozol, nem tudod ki vagy. Még csak azt sem tudod, hogy amit érzel,annak egy jó része nem is a tiéd. 

Ezt a nehéz időszakot csak az anya meleg, ölelő karja és elfogadó, biztonságot nyújtó szeretete könnyítheti meg. Amilyen mértékben tud ez teljesülni, olyan mértékben alakul ki benned egy egészséges bizalom, a magabiztosságot és stabilitást adó valahova tartozás érzése. Tudod, hogy minden egyben, rendben van. (Vagy pont, hogy nem tudod, mert nem érzed…) 

Ebben a biztonságos közegben megjelenik apa is.
Apa, aki a külvilágot reprezentálja számodra.
Vajon hogyan fogad Téged? Örömmel, szeretettel, ki tud alakulni a kötődés? Érzed, hogy bízhatsz benne? Érzed, hogy jó helyen vagy?


Vagy az is lehet, hogy apának még fogalma sincs, hogy mit érezzen irántad, ezért távolságtartó, nem nagyon vesz a kezébe. Lehet,hogy ellenérzései vannak, úgy érzi, túl nagy felelősség vagy neki, nem áll készen, bizonytalan és félelmekkel teli. Még az is lehet,hogy féltékeny rád, hiszen a nő, aki eddig őt szerette a legjobban és csak rá figyelt, most minden figyelmével, erejével és szerettével feléd fordul. Mi marad így apának? Az üresség, a félelmekkel, felelősséggel és nehézségekkel teli új élet. A forgatókönyv különféle irányokban folytatódhat.

Lehetséges, hogy minden a legnagyobb rendben van az első pillanattól kezdve. Lehetséges, hogy pár nap, hét vagy hónap alatt belerázódnak az újdonsült szülők a szerepükbe. De az is lehet,hogy ez évek alatt sem sikerül. Vagy éppen nem úgy, ahogy Te azt igényelnéd.

A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem nagyon van olyan ember, akiben valamilyen szinten ne sérült volna a szeretet, a biztonság, a bizalom kérdése.
Nem igazán láttam, sőt nem is nagyon olvastam még olyan emberről, akinek ne lenne kielégítetlen szükséglete a figyelem és a szeretet témájában. 

Szóval így indulunk az életben. Aztán tágul a világ, különféle impulzusok érnek. Már nem csak anya és apa létezik számodra. Hiszen a Földre születtél le. Ha ezt a blogot olvasod, valószínűleg magyarnak születtél.

A Földanya és az anyaország ugyanúgy ölel körül Téged, ahogyan az édesanya a csecsemőjét. 

Nagy valószínűséggel pontosan ugyanúgy fogsz viszonyulni a földhöz és az anyaországhoz, mint anyukádhoz csecsemőként.

Illetve ugyanazt a bánásmódot fogod érzékelni a földi életed és az otthonod által, melyet gyermekként megtapasztaltál anyukád által. 

Ez a Te valóságod, a jelen pillanatban érzékelhető egyetlen egy igazságod.
Csak ezt tudod meglátni, csak ezt tudod megélni.


Más szemszögből nézve az is elmondható, hogy kollektíven hat Rád a nemzeti tudatosság. A magyarok gondolkodásmódját és mentalitását Te is ugyanúgy magadban hordozod, mint ahogyan az összes többi magyar ember. Függetlenül attól, hogy most melyik korban élünk, a múltunk lenyomatai bennünk vannak. Benned és bennem is.

Nem is hinnéd, hogy a kollektív hitrendszerek milyen erőteljesen működnek benned! 
Az évezredek során – ahogyan az írásomat is kezdtem – elsajátítottuk a nagyon masszív áldozatszerepet, miközben a mai napig él bennünk az erőteljes nyomás alóli felszabadulás vágya.
A kollektív tudatban máig él az a meggyőződés, hogy a magyar egy nehéz sorsú nép, aki szabadságát vesztette.

Minden évben többször elhangzanak a sorok: “balsors, akit régen tép…” Beivódott a tudatalattinkba és továbbadjuk a gyermekeinknek is a nehéz érzéseket, a kiszolgáltatottság érzését. Feltéve, ha nem vagyunk tudatosak és nem döntünk másként!


A felelősség és a lehetőség is a kezünkben van! Csak rajtunk múlik, mit adunk át  a következő generációknak! 

Mégis meddig szolgál még Téged az, hogy a sorsot okolod a nehézségekért?
Hol éri meg Neked, hogy áldozatszerepben tartod magad?
Meddig akarod még elhinni, hogy ez az egyetlen útja annak, hogy megtapasztald a valahová tartozás érzését?
Mikor választod végre az ÖSSZETARTOZÁS ÖRÖMÉT?
Mikor veszed észre, hogy nem a szenvedés a magyarok erénye? 

Mégis mi kellene ahhoz, hogy vedd a fáradtságot arra, hogy legalább észrevedd a lehetőségeket a világban??

Vedd észre, hogy az élet változik! Lehetsz áldozat… De akkor az élet elmegy melletted.

Ha nem gyógyítod meg a régmúlt sérelmeit, ha nem írod át az évezredek által beléd ivódott szenvedés tudatot, mégis mit vársz? 

Lehet szégyellni, hogy magyar vagy… Lehetsz büszke a magyarságodra… Lehetsz te a szegény magyar, aki oly sokat harcolt, mégis oly sokat veszített…Lehet azt mondani, hogy majd máshol könnyebb lesz… Keresheted az anyai szeretetet Te a világ bármely pontján, ha magadban nincsenek rendben a dolgok, akkor teljesen mindegy hova mész. Ami a “véredben van”, azt viszed magaddal, akárhova költözöl! 

A mai korban, abban a szerencsésnek mondható helyzetben vagyunk, hogy nyílik a világ, nyílnak a lehetőségek.

Így lehetőséged van arra is, hogy elengedj minden olyan hitrendszert, ami már nem szolgál Téged. Mindeközben felszabadulsz a régmúlt béklyói alól. Ezzel értéket teremtesz a világban, hiszen nem csak a saját életedet teszed jobbá, de a következő generációkat is felszabadítod a felesleges terhek cipelése alól.

A magyarságban rengeteg érték van. Amelyeket nem tudsz felismerni, amíg az áldozatiság foglal le Téged.
Ráadásul az a jó hírem van – bármilyen furcsán is hangzik- , hogy nem az az egyetlen egy igazság,amit eddig elhittél! 

A megszokás tart fogva, a hajlandóság hiánya, a szemellenző viselése nem engedi meg Neked, hogy szabad légy! A Te választásaid nem teszik lehetővé számodra a felszabadulást!  

Egy elképesztően erőteljes WORKSHOPPAL készül Neked Orsi, mely az ‘Összetartozás Öröme’ címet kapta. 🙂

Nem véletlenül. 


A workshop alatt a magyarok különleges erényeit felismerve, a megbocsátás és a tudatalatti munka erejét felhasználva felszabadulsz az évezredek óta rád nehezedő áldozatszerep súlya alól! Nem az elveszettnek ítélt értékeinkre fektetjük a hangsúlyt, sokkal inkább a meglévő értékeink felismerésén át éljük meg az összetartozás erejét, ezzel új, szebb, könnyedebb, boldog jelent és jövőt teremtve magunknak, a családunknak és a következő generációknak egyaránt! 

Tedd le azokat  a kollektív és egyéni hitrendszereket, melyek a múlt sérelmeinek súlyát helyezik Rád! 

Vedd kezedbe a sorsod! Jelentkezz és szabadulj fel!

< KEZEMBE VESZEM AZ ÉLETEM! > 

Blog szerzője:

Bernáth Alexandra
ThetaHealing® konzulens

További információért, és konzultáció bejelentkezéshez kattints ide! >>